Ha 1980 utáni robogód, vagy motorod van, valószínűleg rejtőzik benne valahol egy fekete szögletes dobozka, ami mindenféle csodákat művel. Ha szerencséd van, azért olvasod ezt a cikket mert okulni akarsz a robogód működéséről. Ha nincs szerencséd, akkor tűnődsz mit is csinál egy CDI, mert a tiéd valószínűleg éppen nem csinálja azt. Nézzük meg miről is van szó.
A CDI – csúnyább nevén kondenzátor-kisütéses gyújtáselektronika a 80’-as évek előtt használt többrészes, szervízigényes gyújtásmegoldásokat váltotta fel. Jó hír, hogy emiatt a gyújtáselektronikákhoz nagyon ritkán kell nyúlni, szinte sosincs gond velük. Rosszabb hír, hogy ha mégis, akkor egyben romlik el az egész, úgyhogy a teljes CDI cserés. Az áruk szerencsére nem olyan vészes.
Kis alapozás, ha kondenzátorokban nem vagy otthon: hasonlítanak az akksikra abban, hogy későbbi felhasználásra tudnak energiát tárolni. Ami megkülönbözteti őket, az a képesség, hogy ezt az energiát közel azonnal tudják leadni, ami nem túl meglepő módon pont ideálissá teszi őket a gyújtáshoz.
Mit is ad nekünk egyébként gyújtás?
Pont elég szikrát ad, pont elég ideig és szabályozza a fordulatszámot. Ha tökig húztad a gázbovdent és recsegő hangot hallasz a kipufogó felől akkor éppen ez történik. Egyes tuningok a CDI cseréjével pont ennek a szabályzásnak az emelésével erősítenek a robogón, bár jellemzően csak igen korlátozott mértékben.
Honnan tudod, hogy egyenáramú (DC), vagy váltóáramú (AC) CDI-t vegyél?
Az AC-s CDI közvetlenül a generátorról táplálkozik, kisebb motorméret esetén szinte kizárólag ezt használják (1980 utáni motorokban és robogókban). Ha nincs akksi a motorban és/vagy magadtól be tudod rúgni, akkor várhatóan erre lesz szükséged. Ha viszont tudod, hogy akku van a robogódban/motorodban, akkor már 99%, hogy DC-s CDI-t kell venned.
Ha ennyiből még nem vagy biztos, nézz rá a CDI egységre: ha az egyik csatiból 3-4 drót áll ki, a másikból egy, akkor valószínű egyenáramú (DC) egységed van, ha az egyik csatiból 3-4 kábel jön, és a másikból kettő akkor váltóáramú (AC) egységed van.
Tipikus különbség még, amit más oldalak leírnak segítségképp, hogy összehasonlítva az egyenáramú egység sokkal nagyobb, mint a váltóáramú. Kérdés, hogy ez mennyit segít a neked, ha nálad éppen kéznél átlagosan egy darab van….
Ha rosszat választottál sem kell megijedni
Egyrészt már a kábelezés miatt sem történhet nagyon semmi a motorral. Egyenáramú CDI helyére a váltóáramú CDI-t be sem tudod igazán szerelni, mert nem lesz kábel, ami a megfelelően összeköti, így véletlenül sem okozhatsz semmi kárt a motorban. Ha egyenáramú CDI-t teszel váltóáramú helyére akkor szintén necces lesz összedugni, de ha mégis rá tudsz így indítani a motorra, a 30-60 V arra se elég, hogy köhhintsen egyet a gép. A legrosszabb, ami történt, hogy feleslegesen vettél egy CDI-t, passzold el, vagy cseréltesd ki.
Ha véletlenül te mégis be tudod szerelni valamelyiket keresztben (esetenként plusz alkatrész, step-up konverter stb. kell hozzá, de nincs nagyon értelme még úgy se), akkor gyanítom nagyon ráérsz, mert olyan cikken időzöl, ami neked újat már nem mondhat. 🙂
Honnan tudod, hogy elromlott?
Idővel a rezgések és a párásodás, vagy nedvesség megteszi a hatását a finom elektronikára, ami a dobozban van. A rossz CDI-t általában deduktív módon a legkönnyebb diagnosztizálni. Ez a jól hangzó technika azt jelenti, hogy ha minden mást kizártál azok közül, ami gondot okozhat akkor majdnem biztos, hogy a kis fekete dobozod a ludas. Indián jelekkel is kommunikál; ha füst jön belőle, itt az ideje újat venni.
A CDI felszerelése
A csere maga nem bonyolult, a gyári CDI csatlakozót lehúzod, új CDI-t rádugod és már működik is. CSAKHOGY. A legtöbb robogónál rajta ülsz a CDI-n, amit kibontani egyes típusoknál olyan, mintha egy egyiptomi szarkofágot szeretnél feltárni, úgyhogy ha éveket nem is, de egy-két órát is nyugodtan számolj a szerelésre, ha még sosem csináltad. (legfeljebb megörülsz ha kevesebb lesz). Szerencsére igen ritkán kell cserélni.
Ha a tiéd mégis cserés, nálunk találsz több, mint 80 fajtát a webshopban.